Képes levelezőlapok a múltból

szerző: D. Udvary Ildikó történész, művészettörténész
Share on facebook
Share on email
Share on print

Képes levelezőlapok a múltból

 

A fotográfia terjedésével jött létre a tömegméretekben gyártott képes levelezőlap. A veduta ábrázolásokhoz hasonlóan már a XVII-XVIII. században is készültek üdvözlő lapok kézzel rajzolt képekkel, majd később nyomdai eljárással, csekély példányszámban.

A mai értelemben vett képeslapokat a postai levelezőlap megjelenése után fedezhetjük fel. Az első levelezőlapot az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság 1869-ben adta ki. Az első képes levelezőlap 1870-ben készült Európa több pontján egy időben. Először a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzés foglalta el, a másik oldalon helyezkedett el a kép és ott nyílt lehetőség az írásra.

A Pesterzsébeti Múzeum gyűjteményében is megtalálható néhány ilyen korai típusa a képes levelezőlapoknak. A századforduló tájára egyrészt világszerte elterjedt már a képeslap, másrészt megnőtt a képek mérete és egyre kisebb terület maradt az írásra. A múzeum anyagában őrzünk mi is olyan képeslapot, amelyiken az írás helyhiány miatt a képen is folytatódik. Ez természetesen zavarta a képek élvezhetőségét ezért 1905-től a legtöbb helyen a címzés mellett, a hátoldalon biztosítottak helyet a szövegnek. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött a Magyar Posta által kiadott 32 lapos millenniumi sorozattal, amely budapesti és történelmi témákat valamint vidéki tájképeket tartalmazott.

A képeslapok számos tematikát követtek, olykor naiv, giccses ábrázolásokkal, de történeti szempontból különleges jelentőséggel bírnak a városokat, műemlékeket, épületeket, utcákat megörökítő ábrázolások, melyek gyakorta egyetlen dokumentumai az időközben elpusztult városrészeknek. Gondoljunk itt a két világháború okozta pusztításokra, vagy akár a fejlődés nevében történt szanálásokra. A helytörténeti múzeumok számára épp ezért kiemelkedő jelentőségű a képeslapoknak ez a típusa. Elég itt a pesterzsébeti városháza két elpusztult tornyát még épen mutató üdvözlőlapokat megemlíteni. A helyi vonatkozású képes levelezőlapok emellett fontos szerepet játszhattak a lokálpatriotizmus megőrzésében és kialakításában is. A múlt idő használata azért helyénvaló itt, mert manapság egyre ritkábban találhatunk helyi vonatkozású képeslapokat.

A múzeum gyűjteményében őrzött egyik legrégibb képeslap az 1880-as években készült, rajta a felirat: Üdvözlet Kossuthfalváról. Az üdvözlőlap elnevezés is a korabeli képeslapok hasonló típusú felirataiból ered. Számos „Üdvözlet Erzsébetfalváról” „Üdvözlet Pestszenterzsébetről” „Üdvözlet Pesterzsébetről” felirattal ellátott képeslappal találkozhatunk. A képes oldalakat többféle változatban alakították ki az idők során. Az 1907-ben készült helyi zsinagógát ábrázoló képeslap még a legkorábbi változatok egyike, ahol a képes oldalt nem tölti be a kép, így ott látható a feladó által írt szöveg is, amely olykor még a képen is folytatódik. Az 1900-as évekre datálható a HÉV állomásról készült levelezőlap, valamint az Ősz utcát megörökítő képeslap, amelynek szintén teleírták a képes részét. Az „Üdvözlet Erzsébetfalváról” típusú képekből rendelkezünk a legtöbbel. Ezek formai szempontból több csoportra oszthatók. Általában egy vagy több képmezőre osztják a képes felületet, amelyet gyakran díszkerettel zárnak körbe. A hármas, négyes osztások a leggyakoribbak, azonban ritkán előfordulnak egészen egyedi megoldások is. Az egyik négyes osztású lapon középre, a négy kép találkozásához még elhelyeztek egy ovális formájú ötödik képet. Egyedi megoldás még a két szélen látható kifutó kép közé helyezett több kisebb kép. Az üdvözlőlapok tematikáját tekintve leggyakrabban a település/kerület ismertebb épületei, a városháza és a Szent Erzsébet-templom került ábrázolásra. Ezek mellett más, a közösség szempontjából fontosabb épületek, templomok, iskolák, a Kossuth Lajos utca részletei és egyéb utcarészletek is megtalálhatók. Találkozhatunk a Duna partot és a Vásárcsarnokot megörökítő üdvözlőlap többféle változatával, az 1917-18-ban épült MÁV állomásról készült felvétellel. Még Nagy Győry István főjegyző lakóháza is megörökítésre került az egyik üdvözlőlapon.

Az egy témáról készült képeslapok sok esetben gazdag információt nyújtanak a kerület történetének egyes időszakairól. Szinte végigkísérhetjük a terület átalakulását, fejlődését. Erre leginkább a városházáról, a Kossuth Lajos utcáról és a Szent Erzsébet-templomról készült számos felvétel ad lehetőséget.