Művészeti élet Erzsébeten

szerző: D. Udvary Ildikó művészettörténész, múzeumigazgató
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: print

                              „Ma már ott tartunk, hogy műtárlatról is beszélhetünk és a képzőművészet bevonulását is                                                   üdvözölhetjük városunkban.” (Pesterzsébeti Ujság, 1929 dec. 21. p. 5.)

A XX. század első évtizedeiben mozgalmas művészeti élet folyt Erzsébeten. Már 1897-ben megjelent az Erzsébetfalvai Közlönyben egy hirdetés, mely szerint Dibissievszky Sándor budapesti műfestő rajztanfolyamra invitálja a művészet iránt érdeklődő ifjakat. 1913-ban nyílt meg Erzsébetfalván az első képzőművészeti kiállítás Muszély Ágoston (1877-1966) munkáiból. A közismert festőművész a helybeli polgári iskola tanára volt, s a tárlatot az iskola rajztermében rendezték meg. Számos kiállítást rendeztek a Városháza dísztermében, melyekről a helyi sajtó is előszeretettel beszámolt. Muszély Ágoston mellett több országos hírű művész élt és alkotott itt. Közülük is kiemelkednek Littkey Antal, Ócsvár Rezső, Sassy Attila és Vajda Ferenc. Munkáikkal rendszeresen szerepeltek a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatain is. Az itt élő alkotók mellett több kiemelkedő jelentőségű művész helyben készített munkáival kötődik a kerülethez. Példa erre a gödöllői Nagy Sándor, a magyar szecesszió egyik nagymestere, aki a Szent Erzsébet templom freskóit, üvegablakait és oltárát is elkészítette. A helyi Szépmíves Céh első kiállításának résztvevői között pedig ott olvashatjuk a jeles szentendrei festő, Korniss Dezső nevét is. Dr. Décsei Géza plébános tevékenységét külön ki kell emelnünk a kerület képzőművészeti értékeinek számbavételekor, hiszen ő nemcsak jó érzékkel választotta ki a meghívott művészeket, hanem maga is részt vett a Szent Erzsébet templom ikonográfiai programjának kialakításában. Erzsébet első köztéri szobra a Városháza előtt 1909-ben felállított Kossuth szobor. 1933-ban került mai helyére az Anyák szobra, Kaszab Károly munkája. Ma már sajnos csak részben látható az – I. Világháborús hősi emlékmű, Lux Elek alkotása. Azóta is számos jeles művész szobra került elhelyezésre köztereinken. Ezek egyike a 2004-ben a kerület névadójáról készült Erzsébet királyné szobor, Meszlényi Molnár János alkotása. A XX. század első évtizedeiben megjelent cikkek jól érzékeltetik a lokálpatrióta büszkeséget, amely a helybelieket eltöltötte művészeik fővárosi sikerei és a helyben született értékes műalkotások miatt. A Pesterzsébeti Múzeum megalakulásával tovább gazdagodott a kerület művészeti élete a múzeum által szervezett kiállításokkal, programokkal. Számos kiemelkedő helyi művész szerepelt önálló tárlaton.  Gaál Imre festőművész, galériánk névadója, még a Szent Erzsébet templom díszítésének munkálataiban is részt vett Nagy Sándor mellett. Rátkay Endre ikonosztázai, monumentális álfreskói – a 2006-ban a Világosság Moziból létrehozott Rátkay -Átlók Galériában – különleges értékei a képzőművészeti gyűjteménynek. Itt látható Gaál Imre és Czétényi Vilmos állandó kiállítása is. Élete utolsó éveiben a kerületben élt és alkotott Tóth Menyhért festőművész. Állandó kamara kiállítását a Gaál Imre Galériában láthatják az érdeklődők, melynek belső udvarát szoborkertté alakítottuk, Meszlényi János és Medgyessy Ferenc kiváló alkotásaival. A múzeum 2021-ben már az 52. Tavaszi Tárlatot rendezi neves művészek részvételével, a világjárvány miatt sajnos csak online formában.

Az elmúlt 150+1 év alatt a kerület művészeti élete folyamatosan fejlődött, a múzeum képzőművészeti és helytörténeti gyűjteménye jelentősen gyarapodott, s köztéri szobrok tekintetében is gazdag kínálatot talál a kerületbe érkező.