Neményi Lili online est

Online Neményi Lili estünk 2020. november 28-tól tekinthető meg. Előadó: Dr. Benyovszky Tóth Anita színháztörténész
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: print
Idei hagyományos Neményi Lili estünket a korlátozások miatt online formában tartjuk meg. Fogadjanak szeretettel ezúttal egy rövid írást Neményi Lili életútjáról és egy videót, melyben pesterzsébeti szerepléseiről is szó esik. Jó szórakozást kívánunk!
 
118 évvel ezelőtt ezen a napon született NEMÉNYI LILI színésznő, operaénekesnő. Családja 120 éves színházi múltra tekint vissza. A dinasztia első színésznője a dédanya, Rácz Mária, aki a vándorszínészet 19. századi hőskorában élt. Tisztes, előkelő családból szökött meg, hogy színésznő legyen, amiért kitagadták. Férje, Szelényi Károly 1848-ban harcolt a magyar szabadságért. Nagyanyját, Szelényi Emíliát színésznőnek nevelték. A vándorszínészek küzdelmes életét élte: kisvárosról-kisvárosra utazott társulatával. Édesanyja, Polgár Ilonka szintén színházban nőtt fel. Első férjével, Szabó Pál színésszel elhamarkodott házasságot kötött, tőle született Lili féltestvére Szabó Ernő, aki ugyancsak színész lett. Édesanyja következő elhibázott kapcsolatából, Remete Géza színigazgatótól született Neményi Lili. Mivel édesanyja még nem bontotta fel előző házasságát, Szabó Emília néven lett anyakönyvezve, de 10 éves koráig Szelényi Lili néven szerepelt. Édesanyja második férje, Neményi László színigazgató lett Lili nevelőapja, ekkortól használja a Neményi Lili nevet. Édesanyja szabadon járta az országot színházról-színházra, Lilike pedig a nagymamával vándorolt 2 éves korától kezdve és gyerekszereplőként lépett fel. Az elemi iskola első 4 osztályát különböző erdélyi városokban végezte el.
 
Nagykárolyban, mostohaapja színházában debütált színésznőként 1917-ben. A közönség nagyon szerette a „kis Szelényit”, ő azonban megszökött, mert nem akart színésznő lenni. Rengeteg szerepet játszott el, színiiskolába nem ját. A középiskolát Nagykárolyban végezte el. 1920-ban Szabadkay József társulatánál kapott szerződést, ahová nagyanyjával érkezett és nagyon hamar ünnepelt színésznő lett. Könnyek között és virágesővel búcsúztatták két év elteltével. A Kolozsvári Magyar Színház tagja volt húsz éves korától öt évig. Ide már kész színésznőként érkezett, finom humora, eredendő hajlama a groteszk iránt és fergeteges tánctudása az újdonság erejével hatott. Itt ismerte meg első férjét, Indig Ottó újság- és színdarabírót.
 
1927-ben Szegedre szerződött Tarnay Ernő színtársulatához. Itt játszott ekkor többek között Jávor Pál, Bilicsi Tivadar és Páger Antal is. Erdély zord és szépséges havasai után idegen volt számára az alföldi táj, Kolozsvár barátságos légköre után Szeged zárkózottsága, de hamar meghódította ezt a közönséget is. Budapesten a Fővárosi Operettszínházban 1928-ban debütált, de a főváros nem fogadta be rögtön. Miskolcra Sebestyén Mihály színtársulatába 1929-ben szívesen szerződött le. Férje nem tudott elszakadni Budapesttől, így nem tartott vele. Mikor kiderültek a külön élő férj félrelépései Lili válni akart, de Ottó lebeszélte róla. A miskolci közönség is rajongott érte.
 
1931-ben visszatért a Kolozsvári Magyar Színházhoz, ismét vándorszínésznő lett. Miután férje szerelmes lett egy híres színésznőbe, végre elváltak. 1932-től ismét pesti színésznő a varieté-revüszínházzá alakult Royal Orfeumban. Színésznőként és sanzonénekesként is sikert aratott. Itt találkozott újra gyerekkori szerelmével, Horváth Árpáddal, aki ekkor a Nemzeti Színház főrendezője volt. 1933-ban összeházasodtak. 1936-ban férje megszerezte a Debreceni Csokonai Színház bérleti jogát és a házaspár komoly küzdelmek árán megteremtette az anyagi feltételeket is. Igazgatóhelyettese, színésznője, primadonnája lett a színháznak. Nyári játszóhelyük a pestszenterzsébeti „Faopera”. Debreceni éveik után mindenüket elárverezték. 1939-től Budapesten lépett fel a Dunaparti Színpadon, a Pódium Kabaréban és Erdélyi Mihály színházaiban. A negyvenes években baloldali magatartása miatt bezárultak előtte a pesti színpadok, így lett sanzonénekes. A pesterzsébeti Csiliben és a csepeli munkás-színjátszókkal is rendszeresen fellépett.
 
A negyvenes évek első felében különböző vidéki színpadok következtek és Budapesten a Parisette Kávéház. A felszabadulás után is dalénekesként és előadóművészként jelent meg az újra induló színházi életben. Állandó fellépője a Pódium Kabarénak, a Vidám Színpadnak és a Színes Színpadnak a Zeneakadémián. Férje az ellenállási csoport vezetője, 1944-ben a nyilasok elhurcolták és megölték. 1946-ban felvették a Magyar Állami Operaházba. Mint operaénekesnő kezdetben a kollégák ellenállásába ütközött sanzonénekesi múltja miatt, a közönség azonban a szívébe fogadta. Az operairodalom legnagyobb szerepeit játszotta el. Élettársa Upor Tibor színházi dramaturg és rendező is tragikusan korán halt meg.
 
Neményi Lili 1988. július 14-én halálozott el. Jelentős hagyatékát a Pesterzsébeti Múzeum őrzi, ahol 1989-óta állandó kiállításként tekinthető meg a Neményi Lili – Horváth Árpád emlékszoba. Tiszteletére minden évben Neményi Lili estet rendezünk a Gaál Imre Galériában.
 
Dr. Benyovszky Tóth Anita színháztörténész