Helyszín:
Pesterzsébeti Múzeum
1201 Budapest, Baross u. 53.

Közel 20 év után az NKA támogatásával teljesen megújult és kéttermessé bővült a Pesterzsébeti Múzeum állandó helytörténeti kiállítása. A tárlat Erzsébetfalva 1870-es megalapításától napjainkig mutatja be a sajátos fejlődésű 20. kerület történetét. Az első teremben a kerület múltjának kronologikus, múzeumpedagógiai szempontú bemutatására helyeztük a hangsúlyt. A belső kiállítótérben izgalmas enteriőröket alakítottunk ki, amelyekben Erzsébet múltjának és jelenének minél teljesebb, tematikus bemutatására törekedtünk. A látogatók megtekinthetik a helyi kis- és nagyipar, az oktatástörténet emlékeit, illetve a vallástörténet relikviáit. Felelevenítjük az egykor virágzó mozi- és színházi életet, s a kivételesen szép városháza történetéről és a hivatali életről is sokat megtudhatnak látogatóink. Felvillannak a helyi kereskedelem, vendéglátás és sport legfontosabb pillanatai és egy orvosi rendelőbe is beleshetnek a „páciensek”.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki a parcellázások során. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte. A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral együtt a főváros XX. kerületét alkotta Pesterzsébet néven.
1990-ben azonban, amikor Budapest városrészeinek neveit és határait hivatalosan rögzítették, az 1950, tehát az önállóság elvesztése előtti utolsó hivatalos nevet, vagyis a Pestszenterzsébet elnevezést elevenítették fel.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki különválási szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, ezután a kerület elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.
Kiállításunkon számos érdekes helyi jelentőségű tárgyi emléket, fotónagyítást, iratot, képeslapot, térképet, tervrajzot, makettet helyeztünk el, melyek segítségével a látogatók elmélyedhetnek Pesterzsébet múltjában.