Az egyetlen budapesti színháztörténeti muzeális emlékszobát, a Neményi Lili-Horváth Árpád Emlékszobát a színésznő gazdag hagyatékából rendezték be 1989-ben, melyet először 2003-ban, majd 2018-ban újítottunk fel.

A Pesterzsébeti Múzeum Állandó helytörténeti kiállítása 2004-ben lett teljesen felújítva. A kerület történetét bemutató tárlókban, tablókon rengeteg érdekes tárgyat, régi fotót, térképet, iratanyagot tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Gaál Imre Galéria szoborkertje nyitvatartási időben látogatható. A környező házakkal és árnyas fákkal körülvett eldugott pihenőhelyen számos alkotás látható.

A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában 2003 novemberében nyílt meg Tóth Menyhért (1904-1980) festőművész állandó kiállítása. Tóth Menyhért a XX. századi magyar festészet egyik nemzetközileg is elismert alakja élete utolsó 10 évét Pesterzsébeten és miskei szülőházában töltötte.

Kiállításunkban a pesterzsébeti mozik évtizedeken átívelő, fordulatos történetét kívánjuk bemutatni. A moziplakátok, újságcikkek, fényképfelvételek és a tárgyi emlékek reményeink szerint hozzájárulnak a régmúlt hangulatának megidézéséhez.

A Rátkay-Átlók Galéria megnyitásával lehetőség nyílt arra, hogy ezt a különleges gyűjteményt ismét elérhetővé tegyük a közönség számára egy állandó kiállítás keretében. A kiállításon látható szoborbabák a divat változásait mutatják be a XIII. századtól a XX. század elejéig.

Munkái a Pesterzsébeti Múzeum mellett, megtalálhatók még a Magyar Nemzeti Galéria, a Hatvani Múzeum, a Kecskeméti Református Egyházi Gyűjtemény, a Mosonmagyaróvári Városi Múzeum, több hazai és külföldi magángyűjtemény anyagában.

Gaál Imre festőművész állandó tárlatát 2007-ben, a művész születésének 85. évfordulóján nyitottuk meg a Pesterzsébeti Múzeum tulajdonában lévő festészeti anyagból a Rátkay-Átlók Galéria emeleti kiállítótermében. A 2018-ban teljesen felújított kiállításon a művész festményei és grafikái egyaránt láthatóak.

A reprezentatív kiállítóhely földszinti termeiben Rátkay Endre festőművész monumentális alkotásait (táblaképek, ikonosztázok) tekinthetik meg az érdeklődők.
A művek monumentalitása magával ragadó.
Reméljük, hogy a jövőben egyre többen ismerkednek meg e páratlan “profán-ikonmúzeum” tábláin megelevenedő “emberi színjátékkal”.